Puszta színház az alkotmánybíráskodás? - Pokol Béla: Folyamatos közjogi háború indulhat a következő években
Baka András államfővé választását a kormányzat szemszögéből hibás döntésnek látom, mert létezik benne autonómiára törekvés, és nem tartom kizártnak, hogy a betanulási időszak után a tiszás törvényeket egymás után alkotmánybírósági kontrollra küldi aláírás előtt – nyilatkozta Pokol Béla.
–Minapi Facebook-bejegyzésében azt szorgalmazta, hogy tegyük rendbe az alkotmánybíráskodást. Röviden megfogalmazva: egyáltalán mi a baj a testület átalakításával?
–Az Egyesült Államokból száz éve Európába áthozott alkotmánybíráskodásnak eredendő problémái vannak itt. Amíg az amerikai bíráskodás eleve generalista, és a szakosodás csak az ügyvédek körében jön létre, az európai országokban egy-egy jogterületre, például magánjogra, büntetőjogra szakosodott, így szétszakadozott jogászság létezik. Ezért a generalista alkotmánybíráskodást a legtöbb erre megválasztott alkotmánybíró nem tudja ellátni, az Alkotmánybíróság jogászapparátusa dönt helyettük. Ezt az egyik, az e téren úttörő német alkotmánybíróság némileg orvosolni tudta azzal, hogy eleve egy-egy jogterületre választják meg a kieső bírók helyére bekerülő utódot, de így is sokszor botrányos az Alkotmánybíróság működése és döntési folyamatai. Ezt az alapproblémát csak súlyosbítja, ha eleve politikai bábokat választanak ide, és most vannak jelek rá, hogy megbízható bábokkal rakják tele a testületet. De várjuk ki, mert öt új bírót épp most választanak ki.
–Mondhatjuk azt, hogy ha az Alkotmánybíróság összetételét, lehetőségeit, irányultságát átszabják, annak a magyar demokráciára nézve káros közjogi-alkotmányos következményei is lehetnek?
–Az új kormányzat – nem utolsósorban Magyar Péter személyiségénél fogva – totális hatalomra törekszik, lépten-nyomon megalázza az ellenzéket, és folyamatosan fenyegeti a külső hatalmi ágak vezetőit. Ebben a keretben az Alkotmánybíróság jelenleg megfigyelhető politikai megfélemlítése a Házban élvezett kétharmados kormányzati többség révén páni félelmet váltott ki a hivatalukban lévő, megkímélt alkotmánybírákból. Például a 16. alaptörvény-módosítást megtámadó Fidesz – KDNP indítványt érdemi szinten még meg sem vizsgálták, sommásan visszautasították, nehogy a fenyegetőző kormányfő az egész testületet lecserélje. Ha ez tartós marad a következő években, akkor puszta színházzá válik az alkotmánybíráskodás is, ahogy a Ház is kezd ahhoz hasonlítani.
–Az alkotmánybírókra alkalmazott életkori korlát bevezetése sajátos és különös intézkedés, erről hogyan vélekedik?
–A hetvenéves felső korhatár még nem lenne gond, inkább a mai alsó negyvenöt évest kellene levinni harmincöt évre. Így tizenkét-tizenhárom éves gyakorlatot szerezne a bekerülő bíró. Ráadásul az alkotmánybíráskodáshoz kevésbé a külső gyakorlat, inkább az a fontos, hogy a bekerülő specializálódott jogászból több jogterületen dönteni képes generalista alkotmánybíró váljon. Ezt kívülről nem lehet megszerezni, csak a benti hosszú hivatali idő a garancia erre. Így az eddigi tizenkét évről kilenc éves ciklusra csökkentés a lehető legrosszabb megoldás, mert eleve egy-két év betanulási idő kell a generalista alkotmánybírói szerephez. Tapasztalataim szerint a bírák bő fele ezt eddig sem tudta megtenni, helyettük az állandó Alkotmánybíróság munkatársi gárdájából melléjük beosztottak döntenek. Ezután a problémás arány csak növekszik majd.
–Lát-e bármiféle alternatívát a kormány jelenlegi terveivel szemben? Működjön az Alkotmánybíróság, ahogyan eddig működött? Vagy volnának egyéb észszerű és szükségszerű változtatási lehetőségek?
–A fő reményt abban látom, hogy Magyar Pétre kormányzásra alkalmatlansága és személyiségének patologikus vonásai rövid időn belül szétvetik a kormányát, és mögötte a 141 képviselő egységét. Baka András államfővé választását a kormányzat szemszögéből hibás döntésnek látom, mert létezik benne autonómiára törekvés, és nem tartom kizártnak, hogy a betanulási időszak után a tiszás törvényeket egymás után alkotmánybírósági kontrollra küldi aláírás előtt. De mellé nyúlhat az alkotmánybírák kiválasztásánál is, az államfői AB-kontrollkérés nyomán pedig megsemmisíthetik majd több törvényüket, ami folyamatos közjogi háborút indítana be a következő években.