Négy hónap a Tisza-kormánnyal - Elmaradt beruházások, sikerpropaganda, tétlenség

1. Sikerpropaganda és a mitikus 16,4 (egyes forrásokban 16,2) milliárd euró

A kormányfő, majd közlekedési és építésügyi minisztere többször bejelentette, hogy a kormány „hazahozta” a Magyarországnak járó, de Brüsszel által zárolt 16,4 milliárd eurós összeget. A kormány lakájmédiája május 29-én történelemi áttörésként értékelte a hírt. Ez változó forintárfolyam mellett mintegy 6000 milliárd forint. Később ezt maga Vitézy Dávid cáfolta, amikor arra hivatkozott, hogy a Fidesz mindent bevet az összeg kifizetésének megakadályozására. Logikailag annyira nem bonyolult végiggondolni, hogy ha valamit „hazahoztak”, értsd kifizettek, azt már nem lehet megakadályozni. Erre a miniszterelnök újból ráerősített, hogy de igen, hazahozták. Majd szeptember 1-én maga az EU Bizottsága cáfolta a Tisza-kormány állítását, miszerint a csomag jelentős részét képező RRF-források tekintetében nemcsak az átutalás nem történt meg, hanem még a feloldás sem. Azaz valaki vagy valakik nem mond, mondanak igazat. Egyszerűbben fogalmazva: hazudik, hazudnak.

2. Sikerpropaganda és a kormány mint gondos gazda

Júliusban a költségvetés egyenlege 524,3 milliárd forintos többlettel zárt. Magyar Péter rögtön megszólítva érezte magát, és diadalittasan nyilatkozott. Szerinte ez a historikus többlet a Tisza-kormány következetes gazdaságpolitikájának az eredménye: „Megszüntettük a lopást és a pazarlást” – írta egy Facebook-posztjában a kormányfő. Persze nagy elődjéhez, Gyurcsányhoz hasonlóan elmulasztotta az igazság minden részletét kibontani. Az egyik, hogy éppen júliusban érkezett meg a még Orbán-kormány által megemelt és kifizetett, azaz az Orbán-kormány költségvetését terhelő pedagógusbérek EU-s része, 300 milliárd forint összegben, illetve az Európai Beruházási Bank közel 200 milliárd (196,5 milliárd) forintnyi, a Modernizációs alapból származó átutalása. Mindkét tétel még az Orbán-kormány nemzetközi megállapodásai alapján jelent meg a júliusi költségvetésben. Ezek nélkül marad szűk 30 milliárd többlet. Persze ha ez az összeg a lopás és a pazarlás megszüntetésével jött össze, ennek is örülnünk kéne.

No de ha ez így igaz, mi a helyzet a következő hónappal, az augusztussal? Brutálisan nőtt a hiány, 2311 milliárd forint hiánnyal zárt az augusztusi költségvetés, állítja a HVG cikke. Magyar Péternek még nem jelent meg Facebook-posztja, hogy igen, ez úgy jött össze, hogy a Tisza-kormány júliusban megszüntette a lopást és a pazarlást, de a következő hónapban brutálisan csúcsra járatta. Persze a lakájmédia ott segít, ahol tud. A HVG leírja, hogy jó oka van a hiánynak (persze lehetne rossz oka is), mert ebből 2187 milliárdot az uniós program előfinanszírozása jelentett, ami az év végéig befut. Vagy később, mint Vitézy Dávid vonatjai. Amelyek ugyanúgy befutnak, de késve, mint Lázár idejében, akinek folyamatosan követelte a lemondását. Közben Lázár már a parlamenti képviselőségről is lemondott. No, és a szőnyegen fütyülő modellvasutak hercege, Vitézy mikor teszi meg?

3. Sikerpropaganda az Orbán-kormány eredményeinek kisajátításával és a valóság ferdítésével

Suzuki-beruházás bejelentése, Mercedes-gyáravató Kecskeméten, a fideszes polgármesterasszony Magyar Péterre oly jellemző elegáns kitiltásával, egészen az Orbán- kormány által előkészített Hercegszántó–Béreg határátkelő építésének bejelentéséig (Vitézy Dávid). Kapitány István Facebook-posztja szerint újra növekedési pályán a magyar gazdaság, azt sugallva, hogy ez a Tisza-kormány műve, holott már 2025-ben is nőtt a gazdaság, 2026 első negyedévében a növekedésünk az EU-ban dobogós helyen volt. A második negyedévben ennek dinamikája csökkent, de Kapitányt ez nem zavarta, a második negyedéves, 1,7 százalékos növekedési adatot az előző év időszakához képest 2,1-re változtatta. Hogy miként? A mezőgazdaság nélkül számolva a mutatót! Kapitányra és főnökére, Magyarra a nagy tanítómester, Sztálin is büszke lenne. (A harmincas években a katasztrofális szovjet mezőgazdasági adatok nem szerepeltek a gazdasági statisztikában.)

4. Sikerpropaganda és Magyarország lejáratása

Felelős miniszterelnök nem beszél pénzügyi összeomlásról, államcsődről, mert ez a hazájának, országának, melynek miniszterelnöke, presztízsveszteség, ami milliárdokban fáj – euróban. Magyar Pétert ez nem zavarta, amikor júliusban arról beszélt, hogy Magyarország az államcsőd szélén állt májusban, és csak a külföldi befektetők optimizmusán múlott, hogy sikerült elkerülni a pénzügyi összeomlást. Ez bizony ordas hazugság. Magyarország tartaléka (valuta- és aranytartaléka) éppen májusban történelmi csúcson járt, 61,1 milliárd euró volt. Nemzetközi kötelezettségeinek mindig rendre eleget tett, kereskedelmi többlete mellett, mely a régióban kiemelkedő, a fizetési mérlegtöbblete 2026 első negyedévében 251 millió euró volt. Fontos megjegyzés: mindez úgy, hogy az EU, azaz Brüsszel a nekünk járó pénzeket nem utalta át. De ha már a külföldi befektetőknek szánt egy hozsannát Magyar Péter, a hazai magyar befektetőkről miért feledkezett meg? A hazai befektetők szerepe (kincstárjegyek, államkötvények stb.) a magyar állam finanszírozásában ugyanolyan jelentős, mint a külföldieké. A külföld iránti szervilis, minden indokot nélkülözve a saját hazáját mószeroló megnyilvánulásra csettintene Horn, Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is.

A nyári szárazság, kánikula először állította feladat elé a Tisza -kormányt. A válságot persze nem kezelték, hanem növelték. Konkrétan a magyar ember azzal szembesült, hogy nincs áram és nincs víz. Ezért persze Orbán és az időjárás volt a felelős. De legfőképpen Orbán. A külföldi gyárak üzemelését korlátozták vagy leállították. Csábító üzenet magyarországi beruházást fontolgatónknak: „Gyere hozzánk, ruházz be, igaz, vizet és energiát nem adunk!”

5. Nagy balhé a kínai negyedben

Magyar Péter és kormánya többször nekiment a kínai beruházásoknak. Míg az Orbán- kormány valódi diplomáciai bravúrral érte el, hogy volt olyan év, amikor a magyarországi kínai beruházások összege meghaladta a németországi, franciaországi és egyesült királysági kínai beruházásokat, addig a Tisza-párt kampányának egyik vezérvonala volt az emberek egészségére, megélhetésére fittyet hányó Fidesz-kormány és az akkumulátorgyárak. Persze a kampányról a választások után kiderült, hogy ferdítésekre és főleg hazugságokra épült. De mivel a kampányüzem maradt, a kínai beruházások továbbra is pellengéren vannak. Nem kétséges: nincs ipari tevékenység környezeti hatás nélkül. Viszont az Orbán-kormány által megszerzett kínai beruházásokért ölni tudtak volna a németek, a franciák, a britek, a lengyelek.

A debreceni CATL-nak van egy németországi kistestvére. A környezetvédelemre a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületnél jóval érzéketlenebb német Zöldek simán elnézték a beruházást, és a CATL azóta is rendületlenül termel Türingiában, Armstadtban. A CATL debreceni gyárát három lépcsőben tervező kínaiakkal közölték: a 2. és a 3. ütem megépítésében nem partner Magyarország. A világ egyik legnagyobb akkugyáraként tervezett CATL 7,3 milliárd eurós beruházásban kilencezer közvetlen munkahely létesült volna. A közvetett új munkahelyekkel ez a szám a húszezret is elérte volna. Az így elmaradó beruházás értéke ötmilliárd euró. A volt Hír TV-s debreceni riporter, jelenleg államtitkár győzelmi jelentésként tette közzé a beruházás megfúrását. Azzal nem büszkélkedett, hogy évi tízmilliárd forintnyi iparűzési adóbevételnek is integethet szeretett városa, Debrecen.

A Semicorp még rosszabbul járt, mert konkrétan közölték vele, hogy be kell zárni. A KunLun Chemet Szolnokról sikerült elüldözni. Felkészül a debreceni EVE és a nyíregyházi Sunwoda vagy a békéscsabai Vulcan Shield. A szegedi BYD nem akkugyár, hanem autógyár, de a vegzatúra itt sem maradt el. Rendkívüli környezeti bírság és feljelentés az állami támogatás miatt. A kínaiakat ért atrocitások alatt jelentette be a SAIC, hogy két év után döntöttek, nem Magyarországra (egyébként Pécs mellé) hozzák az autógyárukat, hanem Spanyolországba. Jó eséllyel hasonlóan dönthet a másik kínai autógyár, a GWM, amely szintén Pécs környékét szemelte ki.

Az így meghiúsított beruházások összege eléri a tízmilliárd eurót. A közvetett kár felbecsülhetetlen. Persze örülnek majd a külföldi befektetők, akik a Magyarország helyett mást választó kínaiaknak szolgáltatást, területet adnak el, cserébe a kínaiak munkahelyeket hoznak létre egy összeomló európai ipar romja között. Jó, ha megjegyezzük: az elkövetkező évtized, évtizedek fő külföldi (FDI) beruházója a világban Kína lesz. Egyébként már most is az. Orbánéknak bő tíz évébe tellett, mire Kína olyan baráti beruházási helyszínként kezdte kezelni Magyarországot, ahová sok milliárd eurót fektetett. Ez első számú nemzeti cél kellene, hogy maradjon – bármely magyar kormány számára. A kínaiak valószínűleg így gondolják. Nem is értik, hogy Magyarországon miért nem így van.

Az Orbán-kormányok által idecsábított beruházásokkal és az azok gerjesztette újabbakkal Magyarország két-három év múlva a jelenlegi 80 százalékos EU- s fejlettségi szintről az EU 90 százalékos szintjére lépett volna. Ez Csehország, Szlovénia szintje és Olaszország sarka. Mármint nem Puglia, hanem az olasz teljesítmény sarka.

6. Paks, szelfik és a jó atom meg a Roszatom

Megismerve a Tisza kommunikációs mintázatát, Paks és a dunai vízállás arra volt alkalmas, hogy az atomerőművet mint problémás, kockázatos létesítményt rögzítse a magyar közvéleményben. Ez pedig a Roszatom és az orosz kapcsolat ellen indított frontális támadás prelúdiuma. Új fejezet, hogy Orbán Anita magyar külügyminiszter és az angol nyelv oral practice tanára kiutasított tíz orosz diplomatát. A kár felbecsülhetetlen: Paks II leállítása, nemzetközi perek, melyeket Magyarország el fog veszíteni, az orosz politika jóindulatával együtt… Búcsút inthetünk nemcsak az olcsó orosz gáznak, hanem egyáltalán az orosz gáznak és olajnak is. Nagy gáz lesz, mert bár lesz gáz, csak az orosz árának többszörösén beszerzett norvég, amerikai LNG. Az oroszok persze nem adják el a szerb olajtársaságot, a NIS-t a Molnak. Miért tennék egy ellenséggé vált országnak? A vételi ajánlat az orbáni Magyarországnak szólt, amellyel a Mol európai nagyjátékossá lépett volna elő, Magyarország energetikai csomópont lehetett volna. Hazánk integrálhatta volna legalább öt közép-európai ország energiapiacát. Az okozott becsült kár már most meghaladja a húszmilliárd eurót. Közel 8000 milliárd forint – versus 6000 milliárd beígért ezüstpénz.

Mindeközben Plenkovic, a horvát miniszterelnök már alig várja, hogy Magyar Péter mélyen áron alul eladja a Mol INA-ban tulajdonolt 49 százalékos üzletrészét a menedzsment együtt a horvát kormánynak. Feltételezhető, hogy Hernádi is elfogadja, ha megzsarolják, hogy különben kiadják Horvátországnak, ahol beköltözhet Sanader, az egykori miniszterelnök mellé a remetineci börtönbe. Nem számít, hogy Horvátország jogerősen elveszítette minden nemzetközi perét a Mollal szemben. Magyarországnak semmi oka nem lenne egyezkedni Horvátországgal. De mivel Magyar Péter mélyen lekötelezett a német szolgálatok, így a német politika által irányított horvát miniszterelnök felé, aki komoly érdemeket szerzett Magyarország energiazsarolásával a választási küzdelemben, felkészülhetünk erre a lépésre. Mint ahogyan arra is, hogy a Balkánon terjeszkedő, a német, osztrák tőkeérdekeket sértő magyar piacszerző lépéseknek (One, 4IG, Opus Global, Mol, OTP stb.) is vége. Hogy is mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-vezére? „Magyar Péter meghálálta a belé fektetett bizalmat.”

Herr Weber, nem hálálta. Hálálja.